£άτ๐ģατớκ

2012. október 4., csütörtök

Akkor randi, vagy még sem...


-Most mégis mit csináljak?
-Hívd fel!
-És mi van ha lenéző lesz?
-Jaj El miért lenne?
-Nem tudom.
-Akkor meg HÍVD MÁR FEL!
-Jól van na.... Nem merem.
Hát igen a mai nap sem kezdődött valami hiper-szuper módon. Már kora reggel felkeltettem Florat, hogy jöjjön át, mert egy nagyon fontos életbevágó hírem van számára. Nem lelkesedett nagyon, mivel elég korán keltettem és utálja ha korán ébresztik fel, de azért még is csak átjött. Elmeséltem neki, hogy a "titokzatos fiú" azaz Zayn belecsempészte a köténykém zsebébe a telefon számát. Mint akinek elmentek otthonról felpattant és az ágyamat vette célba. Addig addig ugrált rajta, míg nekem is megjött hozzá a kedvem. Csatlakoztam drága jó barát nőmhöz.
-Fel sem tudom fogni, hogy végre raaandiiznii fogsz.- kiabált.
-Én sem.- vele egyetemben.
-Hupsz.
Ennyit nyögött ki és máris mind a ketten a padlón landoltunk. Nevettünk még egy darabig, amíg nem arra ösztönzött, hogy hívjam fel. Nos innentől tudjátok. Kicsit vitatkoztunk.
-Add ide a telefont majd én felhívom akkor.
-Dehogy adom inkább leküzdöm a félelmem és felhívom.... Kicsöng.. Jézus Úr Isten. Jézus Úr Isten.
-Nyugi már! Nem lesz semmi baj.-ölelt meg hátulról Lori.
-Haló?- szólt bele a telefontba egy mély hang. 
-Hello, Zayn te vagy az?-kérdeztem kicsit megszeppenve. 
-Igen. És te benned kit tisztelhetek?- viccelődött.
-Elena vagyok. Tudod a Nando'sból.
-Ja igen Elena. Hogy vagy? Nem fáj már a fejed?
-Köszönöm jól. Már nem. / térj már a lényegre- szólt közbe Flora./ - Nos Zayn volna kedved valamikor találkozni, velem? 
- Persze örömmel. Este érted megyek. Legyél nyolcra kész. Most viszont mennem kell. Szia.
-Rendben, szia!

Atya ég el sem tudom hinni, hogy vére erőt vettem magamon és felhívtam. Beszélgetésünk alatt éreztem, hogy kezdek pirulni amit Lori észre is vett. Nagy ujjongásba, sikítozásba törtünk ki. Kivágtam a szekrényem ajtaját akkora lendülettel csattan neki a falnak, hogy majdnem kijött a helyéről. Turkáltam a ruháim közt,de egy normális ruhát sem találtam amit fel tudnák venni estére. Egyáltalán hova visz? Elegáns ruhát vegyek fel, vagy egy kicsit szabadabbat? A kettő közötti fazonra gondoltam ezért el mentünk Floraval plázázni. Rengeteg szebbnél-szebb ruha sorakozott az áruházban. Végül megpillantottam a nekem való ruhát. Türkiz alapon szürke flitterekkel díszített koktél ruha. Kifizettem és siettem is készülődni, mert már hat óra el múlott. Már rég voltam ilyen izgatott. A pillangók a hasamban csak úgy röpdöstek. Flori megcsinálta a hajam és haza ment. Nem akarta megvárni míg én is el megyek. Felvettem az új kis ruhácskám, egy kis festékkel kicsinosítottam magam, és vártam, hogy a "lovagom" megérkezzen.  
                                                              *
Már kilenc óra és még mindig nem érkezett meg. Lefeküdtem az ágyra és néztem a telefonom kijelzőjét. Láttam kaptam egy üzenetet egy órája tőle. Persze, hogy nem jelezte ki... Megnyitottam a mappát és elolvastam a levelet.
" Elena, ne haragudj,de el kell halasztanunk a mai estét. Közbe jött valami. Nagyon sajnálom! 
                                                                                                                                              Zayn"
A csalódottság annyira megviselt. Mély zokogásba törtem ki. Miért mindig velem történik ez? Tudom, hogy nem tehet róla. Biztos megbeszélésre kellet mennie, vagy próbája van. Remélem azért holnap találkozok vele.

1 megjegyzés: