Köszönöm a komikat! Tényleg nagyon jól esik, az is, hogy ilyen sokan olvassák a blogom. További jó olvasást!:) xx
-Jézusom! Jól vagy? Úgy remegsz, mint e
gy nyárfa levél.
-Semmi bajom Mamika! Csak fáradt vagyok. Fel megyek és lefekszem egy picit.
-Rendben szívem.
-Nagyon sajnálom mami, hogy az előbb úgy kiabáltam veled. Ne haragudj.
-Nem haragszom. Na meny ne, hogy itt össze ess nekem!
Annyira kedves, soha nem tud rám haragudni. Én meg olyan bunkó voltam vele. Nem vagyok normális. Már csak ő maradt nekem. Nincs senkim rajta kívül, és így bánok vele? Mostantól tényleg lenyugszom és el számolok előbb háromig, mielőtt össze-vissza kiabálnék. Megint szóba jött, hogy "jól vagy"? Ez már beteges! Komolyan jól vagyok, vagy is nem tudom, de az biztos, hogy nem anyuék miatt. Egészen más dologról van szó. Amióta rá estem arra a srácra, nem tudom elfelejteni gyöngéd kezeit, gesztenyebarna szemét, és édes mosolyát. Azt hiszem szerelmes vagyok. Hogy mi van?? Szerelmes? Én? Az teljes mértékkel ki van zárva, hisz nem is ismerem, még a nevét sem tudom. Azt viszont igen, hogy nem fogom egykönnyen elfelejteni.
***
-Kérem vegyenek elő egy lapot. A kérdések a táblán. Írják fel a nevüket a lapra mielőtt beadják. A dolgozatra tizenöt percet kapnak.
-Dolgozat milyen dolgozat?- kérdeztem Floratól suttogva.
-Amit tegnap vetünk. Ápropó... Miért nem hívtál vissza? Vagy ezerszer hívtalak.
-Teljesen ki ment a fejemből. Sajnálom.
-Ms.Fisher valami baj van?- jött oda hozzám a tanárnő.
-Semmi baj.
-Akkor meg kezdjen bele a dolgozatába!
Hogy kezdenék bele, ha nem is készültem rá? Elfelejtettem, hogy dolgozatot írunk. Miért pont velem történik mindig ez? Nem birok semmire sem koncentrálni. Pedig valamit rá kéne firkantanom, hogy ne üresen adjam be. Az első két kérdés egyszerű volt. A többit pedig megpróbáltam Floraról le lesni. A napom ismét egész unalmasan telt.
- Megjöttem!
-.....
-Hahó nagyi, itthon vagy?
Nem válaszolt, ez különös mivel soha nem szokott itthonról el menni. Mindig ha valami kell én ugrok le a boltba. Felmentem az emeletre, s halk szipogások, orrfújásokra lettem figyelmes. Követtem a hangokat, míg a nagyi szobájába találtam magam. Ott ült az ágyon és sírt. Kezében egy halom csekket tartott.
- Mamika mi történt?
-Annyira sajnálom. Azt hittem, hogy elbírlak tartani, de tévedtem. Nincs elég pénzünk a házra. Nagyon magas a villany számlánk. A nyugdíjam nem elég még arra is, hogy ruhákat vegyünk számodra, de én nagyon szeretném, hogy mindened meg legyen.
-Nyugodj meg, minden rendben lesz. Majd együtt megoldjuk!
Nagyon rossz volt nézni, ahogy a nagymamám ott ül és zokog. Magamhoz húztam és átöleltem. Adtam egy puszit az arcára és megmondtam neki,hogy most el kell mennem, de majd jövök. Futottam ahogy csak tudtam. Végül megálltam egy nagy ház előtt, becsöngettem.
-Szia! Hát téged meg mi szél hozott?- köszöntött a barátnőm.
-Bejöhetnék? Nagyon fontos lenne!
Fent az emeleten bementünk Flora szobájába. Nagy kíváncsisággal kérdezősködött.
-Most már el kell mondanod! De amint látom nem valami jó dologról van szó.
-Hát ez egyáltalán nem valami jó dolog amit most el mondok. Úgy nézz ki tönkre mentünk. Maminak nem elég a nyugdíja, hogy vezesse a háztartást, mellette meg, hogy eltartson engem. Nem tudom mi tegyek. Olyan érzésem van, mintha ez az egész az én hibám lenne.
-Dehogy a te hibád. Azért nincs pénze a nagyidnak, mert mostanság minden drágább. Ez ellen meg könnyen segíthetünk.
-Tényleg? Mégis hogyan?
-Kell valami munkát vállalnod. Jöhetnél te is a Nando's-ba dolgozni. Én is ott kaptam állást. Ma kezdek.
-Betudnál engem is valahogy juttatni?
-Persze, úgyis keresnek még alkalmazottakat.
Ez nagyszerű, végre segíthetek a nagyimnak. Egyenesbe fogunk jönni. Persze meg kellet ígérnem Floranak, hogy munka mellet tanulni is fogok, mert különben nem fogja elintézni, hogy engem is bevegyenek. Legalább könnyebb lesz olyas valakivel tanulni aki kitűnő tanuló. Délután elkísértem Lorát a munkahelye. A főnök egész kedves volt. Bemutatkoztam, elmondtam miért szeretnék itt dolgozni. Egész jól ment. Holnaptól már én is itt fogok dolgozni. El mondta mit kell csinálni, mik a szabályok. Nem túl nehéz, az egésznek az a lényege, hogy legyünk kedvesek a vendégekkel. Azt hiszem ezzel nem lesz gond. Mamikának is elmeséltem, hogy dolgozni fogok járni mindennap és, hogy ne félje minden nap tanulok. Most írom az utolsó leckét. Amit kellet bemagoltam. Ágyő fura nap. Helló új nap...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése